Zsákos Frodó tiszteletét teszi a pécsi Bajcsy utczában. Avagy: kezdődik a Nagy Zrí! Avagy a nagy pakolás. Egyelőre nagyon keveset tudok írni arról, hogy mi mindent csomagolunk össze / dobálunk kukába azon a bizonyos tizedik emeleti, 70 négyzetméteren; majd augusztus elején igyekszem összeszedni magam. Délután, amikor a negyedik zsákot vittük a ház mögött álló konténerbe, egy kukázó hajléktalan megköszönte, hogy vittünk neki cipőket.

Fogalma sem volt arról, hogy milyen cipőt kapott. Ugyanis abban a poros szekrényben kábé ötven évnyi férfi lábbeli tornyosult: vastag talpú őszi cipő, nyári fiatalos darab, vászon, bőr, műbőr, elhasznált-és-Totó-kutya-által-megrágott-mégis-megtartott lábszagú papucs (hátha jó lesz még valamire ugyebár kérném szépen...), sportcipő, kalucsni, birodalmi lépegető, továbbá táncoló fekete lakkczipők a legendás KPVDSZ táncziskolából, az előző évszázadból.

Szóval, kezdődik a szanálás és a búcsúzás. Azt hiszem, erről tényleg írok még augusztusban - abban a hónapban, amikor lezárul életem röpke, harminckét éves szakasza. Harminckét esztendő, hetven négyzetméter a magasban. Minden saroknak meséje van, még akkor is, ha panelmeséje. De én szeretem.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.